2014. június 30., hétfő

Baruch Dayan haEmet

Tegnap, elrablásuktól rövid autóútnyira megtalálták Eyal Yifrach, Gilad Shaar és Naftali Frenkel holttestét. Kevéssel az elrablásuk után megölték őket. Izrael osztozik a család és barátok gyászában. Erre nincsenek szavak.

 Eyal Yfrach, 19 marad


  Gilad Shaar, 16 marad


Naftali Frenkel, 16 marad

Nem hiszem el, hogy ők már nem jönnek haza.

Adja az Örökkévaló, hogy ők legyenek az utolsók!
Nyugodjanak békében!





2014. június 26., csütörtök

Fiúk, gyertek haza!


Napok (hetek) óta érlelődik bennem egy bejegyzés, de még mindig nem tudom, mit, hogyan.
Egy másik blog másik bejegyzése kicsapta a biztosítékot, pedig megszokhattam volna már azokat, akik naivitásból, gyávaságból vagy hülyeségből azt gondolják, ha a palesztinok megkapnák, amit kérnek, csönd lenne, béke, megoldás. A palesztinok ezt kérik, egy államot (most, nem ám, amikor megkaphatták volna, '48-ban, nem akkor nem kellett, illetve egy frászt, csak sokat akart a szarka, Izrael győzelmével viszont, beestek két szék között a pad alá, mindegy), de nem ezt akarják. Elkönyvelnék, mint sikeres lépést az Izrael megsemmisítéséért megteendő úton. Nem egyszer kiáltották ezt már világgá, csoda, hogy be nem rekedtek még, a világ meg nyilván süket, vagy arabul nem ért, igaz héberül se.
Mert ha államot akarok (amire vagy van jogom, vagy nincs, történelmileg nincs előzménye, de hát mindegy, új államok születnek, nem ez a baj), akkor az a módja, hogy robbantok, lövök, késelek, katona vagy civil, fiatal vagy öreg, csecsemő, nő, férfi, mindegy? Hogy beöltözök, megtévesztek, elrabolok, elengedem, ha cserébe én is visszakapom a terroristáimat? Úgy nevelem a békére a gyerekeim, hogy azok életcélja legyen zsidókat ölni, hogy azok örüljenek, mert három tizenéves fiút elraboltak? A baj nem a Hamasszal van, velük legalább tudjuk, hányadán állunk, hanem azokkal, akik rínak, ha kinéz nekik valami segítség érte, és örvendeznek, ha a Hamasz elvégzi azt, amire ők éppúgy vágynak.
De végső soron a baj velünk, hogy hagyjuk.

Volt egy film, pár éve, Is this the  face of a terrorist? Az Aish.com-on volt is erről egy nagyon jó cikk.

Are these faces of terrorists?














 Oh yes, they are. Vagy lesznek holnap. Vagy a támogatóik.

Ezek a bónusz képek, akinek van hozzá gyomra:



Nem tudjuk ma már, ki Amalék leszármazottja, úgyhogy nincs nép, kit tórai parancsra utálhatunk. De Izrael ellenségeit és a zsidók ellenségeit még mindig kötelességünk. Drágáim, a nyújtsd oda a másik orcádat is, az egy másik vallás. Ezen kívül ezt a tanítást ki is próbáltuk. Hatmillió füstölgött el a nyomán.
Most akkor talán álljunk ki magunkért.

Felmentem a Bringbackourboys facebook oldalára, hogy megkeressem ezeket a képeket. Hát,ott ilyen nincs, ezek nem onnan vannak. Ott van a nép, akit csodálok, akihez büszkén tartozom.. Ha csak fele ennyire szeretnék egymást és a saját gyerekeiket ezek a mi békepartnereink, öt perc alatt lenne tényleg béke.

Addig idézek Herman Wouk-tól:
"... csakis akkor jöhet el a megbékélés a Közel-Keleten, ha a Zahal erős marad, és őrt áll az ellenségeskedés  hosszú éjszakáján az Úr békéjének hajnaláig. Jöjjön el mielőbb,még a mi életünkben!"