2014. április 28., hétfő

Shoa

Most nem viselem jól, hogy nem tudom, az én őseim  melyik oldalán álltak a történetnek. Megtudom egyszer?

2014. április 27., vasárnap

Hogy hívják

-Joel, hogy hívják apát?
- Maoz.
-Igen, okos vagy. Maoz Gueta. 
- Nachon (igaz), Maoz Gueta.
- És hogy hívják anyát?
-Judit.
-Igen, Judit Gueta.
- Judit Gueta.
- És hogy hívnak téged?
- Joel.
- Okos vagy. Joel Gueta.
- Nachon, Joel Gueta.
- És hogy hívják Édent?
-Tutti frutti.

Most megtanulunk nevet, címet, telefonszámot...
Szeuda slisitre tegnap délután felmentünk a volt szomszédunkhoz. Joel imádja a gyerekeket, főleg a legnagyobbat, de a kislányt is, vele együtt járnak bölcsibe. Ők kint játszanak, Maozék épp megjönnek a zsinagógából, mi beszélgetünk egy tejeskávé mellett. Reut elkezdi megteríteni az asztalt, én kimegyek, hogy behívjam az aprónépet. Ori (a legnagyobb) a szomszéd kisfiúval játszik, Noam már kidőlve a szobában.Hol van Noga és Joel?? Nem látóhatáron belül. Végül a zsinagóga melletti játszótéren találtuk meg őket (a szomszéd lányok útbaigazítására). Ennyit arról a tanácsról, hogy ne menjek utána, akkor majd visszajön.

2014. április 22., kedd

Joel élete nem csak játék és mese (hát még Édené)

Bár mostanában többnyire az foglal le minket, hogy kitaláljuk, hogyan lehetne kezelni Joel agresszivitását (csíp, harap, üt, fejel, és időnként rúg is), időnként jókat szórakozunk.
Joel szereti a fényképeket, én meg szeretem mutogatni neki,főleg mivel az én családomat máshol nemigen látja. Egy régebbi album került a kezébe. Van nekem egy fényképem megboldogult színházimádó koromból, ami a színészek napján készült a Margit-szigeten. Pindroch Csabával vagyok lefotózva. "אינה אבא גדול!" -mondja Joel. "Nagy apa!"

 אבא גדול


אבא קטן


Annyira vicces ez a gyerek. Ma este azt mondta, menjek ki apához,ő bent marad egyedül aludni. Aztán rögtön sírni kezdett,ahogy felálltam az ágyról. Vissza akartam feküdni hozzá, de határozottan kiküldött. Mindenre rákérdeztem, hogy jól értem-e, de azt akarta, hogy én kijöjjek, ő pedig bent maradjon és sírjon. Valószínűleg azért, mert akkor megvigasztaljuk. Okos. Végül ketten altattuk. Mikor zörögni kezdett a mosógép, átküldött Édenhez (aki a másik szobában aludt),tegnap ugyanis Éden nagyon megijedt, mikor centrifugázni kezdett a gép. De aztán utánam jött. Aranyos.
Végül én győztem, mindenki elaludt, és elmentem zuhanyozni.
Ha hipnózissal vissza lehetne menni emberek gyerekkorába, és elmondanák mi hogy volt, mit éreztek, az sokat segíthetne a gyereknevelésben...

2014. április 13., vasárnap

Bár már itt lenne...

...akkor abbahagyhatnám a készülődést.
Hátravan:
  • mikró
  • kicserélni az edényeket (már elkezdtem)
  • kicserélni a kaját és fűszereket
  •  visszatenni az asztalterítőt
  • bepakolni a táskát
  • kóserolni a konyhapultot és a mosogatókat (ajvé, Maoz szerint öt perc, na most ezen röfögve röhögök)
Asszem,ennyi.

És fáj a torkom, Éden vodka-citrom ízesítésben fogja kapni éjjel az anyatejet.

2014. április 7., hétfő

Jön, jön, jön!!! -Pészach

Még soha nem takarítottam igazán Pészachra, viszont most itthon leszünk félünnepen, és Joel is van már akkora,hogy majdnem mindenhol potenciális chametz lelőhely legyen. Aránylag jól állok. Csak semmi ne jöjjön közbe. Tegnap a metapelet kezdődő hisztériával figyelmeztetett, hogy Joelnek piros a szeme, ennek járjak utána, mert sok a szemgyulladásos gyerek most, és ők nem jönnek a bölcsibe... Estig nem is láttam rajta, hogy valóban piros lenne. Akkor próbáltam teás borogatást tenni rá, de Joel még álmában is ellenállt. Elmentünk az orvoshoz, aki megállapította, hogy ez nem gyulladás, inkább csak allergia. Tény, hogy én is napok óta tüsszögök és vakarom a szemem. Kaptunk egy papírt, hogy NEM FERTŐZŐ. De a sikerhez az kell, hogy a fertőzőt se kapjuk el, mert aztán láttam, hogy miről is beszélt Tali.
Éden cuki. Elfogultság, nem elfogultság, a legédesebb baba a világon. Folyton átgördül a hasára,de utál úgy lenni. És elfelejtette, hogyan kell visszafordulni a hátára, úgyhogy egy darabig nyöszörög, aztán kiabál. Néha az oldalán alszik. Édi.


Bár a hazudós időjárásjelentés mára is olyan meleget mondott, mint tegnapra, délután már elég erős szél fújt. Joel mondta is, hogy fél az oroszlán.
Hámánt úgy belevéstük az agyába, hogy még ma is fujja Hámán, nununu Hámán volt hazafelé az autóban. Ez a magas fákról jutott eszébe.
Megjöhetne az allergiás orrcseppem.

Eszternek megszületett a babája, Eli Noah. Mazal tov!
Nem tudom,akarok-e valaha otthon szülni.  Maoz nem. Bár neki mindig úgy mgyarázok,minthameg akarnám győzni. Valójában nekem kicsit sok macera, és nem bírom, ha mások randalíroznak a lakásomban, én meg nem tudok tenni semmit. Kéne egy köztes megoldás. Az lenne a jó, ha hagynák az ember lányát a saját szülésznőjével szülni, ha van neki, és csak akkor avatkoznának be, ha chasz vechalila baj van. Addig viszont nem is látnám őket, vagyis jó esetben nem látnám őket egyáltalán.

Aktuális legkisebb ikrek anyukája mesélte, hogy az eggyel (?) nagyobb gyereknek az a félelme, hogy az egyiptomiak el akarják venni a kisbabákat. Minden nap többször megkérdezi, hogy de ugye apa erősebb az egyiptomiaknál, nem fogják tudni elvinni az ikreket, ugye nem hagyja?