2013. június 23., vasárnap

Helyzet a Területeken

 Mindjárt kezdődik a zaj és a mocsok. Lebontanak két karavánhoz épített bővítést.
Az úgy volt, hogy a pár, aki esküvő után jött ide lakni néhány éve, ma már háromgyerekes családdá alakult, kevés lett a hely. Kérvényezték, hogy bővíthessenek. Először nem akarták nekik engedni, aztán váratták  őket sok hónapot, mire a falu megadta nekik az engedélyt a bővítésre. Elkezdték építeni, ők is, két másik család is, meg a falu maga is két üres karavánhoz, amit úja lakóknak adnának majd ki. Aztán valami idióta, akit pont erre fújt a balszerencse szele (mindig nyugatról fúj, egyébként) lefényképezte, bemártotta őket, és most per indul az ügyben, és mivel a per ideje alatt ugyan nem lenne kötelező lebontaniuk, lebontják, mert folytatniuk sem szabad. Egy családnak volt szerencséje, mert ők teljesen befejezték a bővítést, be is költöztek, ezért náluk a nem folytatás nem releváns, mert hogy kész, úgyhogy a per végéig maradhat. A szóban forgó két család viszont még nem fejezte be, úgyhogy nem volna értelme félbehagyva várni a döntést, ami lehet, hogy csak évek múlva születik meg... Persze rohadt nagy szívás, és szerintem a falu óriási hibát követett el az engedély kiadásával, mert nem adhat engedélyt olyasmire, amire magának is engedélyt kellene kérni. Csak mivel pici falu, a kecskét is jól akarják lakatni, meg a káposztát is meghagyni, aztán ez a vége. Azt akarják, hogy senki ne hagyja el a falut, ugyanakkor három gyerekkel is nagyon csak fogcsikorgatva lehet kibírni karavánban, a negyediket pedig már csak egy mazochista vállalja be ekkora alapterületen, szóval ha nincs más opció, akkor kénytelenek nagyobb lakást keresni, ami a faluban nincs. Persze a falu arra játszott, hogy hamarosan meglesznek az építési engedélyek, és még néhány házat felhúznak, amit esetleg pont ezek a családok vennének meg, vagy másikok, akik így elhagynák a karavillájukat vagy a már bővített karavánjukat, ahová be lehetne költözni. De az építési engedély még nincs meg, a családok meg növekednek. Ezért is adtak végül engedélyt. Mert a közvetlen szomszédaink után még két családba született 1-1 új poronty, és azért három családdal már nem érte volna meg a huzavona.
Alapvetően értem az építési engedélyek meg perek hogyanját meg mikéntjét, ha mélységesen megvetem is az egészet (mindenki utálja Izraelt és a zsidókat, a kedvünkben soha nem tenne senki, ezért b****nk ki mi is magunkkal meg egymással, hogy olyanoknak kedvezzünk látszólag, akik olyan erősen röhögnek ezen a markukba, hogy görcsoldót kell bevenniük, ha abba akarják hagyni, hogy levegőhöz jussanak.), de nem értem, karavánhoz miért ne lehetne hozzátoldani. Úgy értem ez egy karaván, gyakorlatilag ideiglenes építmény, épp csak a szél nem fújja el, lábakon áll, és gipszkarton a fala.
Én azt találtam ki a helyzet megoldására, hogy hobbitházak építésére kell engedélyt kérni. Aztán lehet tovább bővíteni a föld alatt, úgyse tudja lefényképezni senki.

Na, erről ennyit. Se különesebb zajja, se porral nem járt. Csendben és gyorsan fel lehet emelni, és el lehet vinni egy fél karavánt. Nem tart tovább az egész egy óránál. Rombolni gyorsabb, mint építeni.



 Készülődnek. A tényeges kiemelést (a bővítés hátul volt, onnan emelték át a teherautóra) nem fényképeztem le, mert Reut átjött, és enyhén szólva tapintatlan lett volna fotózni, ahogy viszik a nappaliját.


Egy karaván. A miénk. Két hálószoba + konyha-nappali egyben. Nem egy palota. Hárman pont kitöltjük. Két randalírozó gyerek már több, mint kitölti. Hárommal őrület lehet.




Így néz ki egy karavilla. Újabb, szebb, nagyobb.

2013. június 22., szombat

Három nappal ezelőttről


Az Internet Rimon az egyik legnagyobb szar, ami létezik, ezt meg kell mondjam. Nekünk is volt, a leggyengébb verzió, ami igazából csak a nagyon nem való képeket és oldalakat lett volna hivatott kiszűrni. Két gond volt vele: a telefonszolgáltatóval nem volt kompatíbilis valahogy, vagyis vagy a net nem működött vagy a telefon, vagy egyik sem. A másik gond az volt, hogy mindenféle képeket és oldalakat blokkolt. A magyart egyáltalán nem tudta elviselni, index.hu-t nem lehetett megnyitni, mikor rákerestem a citromos sütire (kép alapján választom ki a receptet), egy képet se mutatott. A citromos nyilván a legerotikusabb süti mind közül. Ellenben a facebookon egyszer csak szembe találtam magam egy anyaszült meztelen nővel. Mert afelett valahogy elsiklott a rimon 613 szemének tekintete. Ezen a ponton döntöttünk úgy, hogy felesleges. Nincs is azóta. Ma viszont azzal szembesültem reggel, hogy nincs netünk. Próbálkoztam a házi trükkökkel, újraindítás, áram ki- majd újra bekapcsolása stb, de nem, tényleg nem működik. Rácsatlakoztam hát valamelyik szomszédéra, és annyira jó, mert alighanem a legerősebb rimonjuk van. Vagyis – ami mondjuk most a legkevésbé érdekel – a fb majdnem teljesen fehér, egyetlen kép sem látható, az álláshirdető oldal nem jelenik meg (magyar), az oldal, ahol a motivációs levélre tudnék példát találni, nem jelenik meg (szintén magyar). Kíváncsi volnék, mire használja a netet, aki előfizet erre a szupercenzor rimonra. Most azért megpróbáltam angolul, és azt se tölti be. Miért tenné?A blogomat se tudom megnyitni (épp wordbe írom a felháborodásom).

Magyarázatképp: Az Internet Rimon (meg még van 1-2) internetszolgáltató, pontosabban szűrő, amit többnyire vallásos emberek igényelnek bizonyos tartalmak kiszűrésére. Különböző fokozatai vannak. Ha olyan oldalt nyitnál meg (vagy nyílna meg magától), ami az adott fokozat tűréshatárán túl megy, nem nyílik meg, hanem a Rimon oldalára ugrik, és kiírja, hogy mi a stájsz. Elvileg lehet nekik üzenetet küldeni, hogy tévednek, és ez az oldal rendben van, de ez nem mindig ér el bármilyen hatást is.

2013. június 18., kedd

Életfogytiglan

Gyűlölök tanulni! Holnap első órán prezentációt tartok,a másodikon vizsgát írok (definíciók + esszé), a harmadikon megint prezentálok. Mikor lesz ennek vége? Mikor fogok végre nem tanulni? Az elmúlt 22 évben két, azaz kettő olyan év volt, amikor nem jártam semmilyen iskolába, az sem egyfolytában. Az egyik, miután Izraelbe jöttem, és csak takarítottam, és a másik tavaly, mikor Joel megszületett. Elééég!

És ma megint egész nap Reviczky jár a fejemben: "Ezek migek voltak." Lehet tippelni, hogy miért...

2013. június 8., szombat

Ezek a férfiak!

Maoz (miután a faluban valószínűleg utolsóként csináltunk havdalát, mert ők elbeszélgették valahol az időt), közölte, hogy gyorsan fektessük le Joelt (én), mert neki csomó tanulnivalója van.  Mondtam, csak fürdesse meg, utána átveszem. Megfürdeti, panaszkodik, hogy sokáig tart (gyerek a kádban pancsol a locsolóvödörrel meg a műanyag békákkal, Maoz nézi, 9 óra 20 perc). Mondom, nem kell élményfürdőt tartani, beteszi a vízbe, megmossa, kiveszi. Jó, kiveszi, megtörli, öltözteti, Joel nyilván kapálózik, mert Maoz elveszti a türelmét és lesikítja a haját. Joel sír, megkapom. Adok neki egy kis cornflakes-t, ha már a szendvicsét nem kapta meg este, mert lelépett kirándulni, aztán meg elfeledkeztem róla, majd beviszem aludni. A saját ágyába nyilván nem hajlandó feküdni, így melléfekszem a kinyitott kanapén. 9.35. Semmiképp sem alszik el, amíg ki nem issza a cumisüveg teljes tartalmát, és utána is úgy kell elvenni tőle, hogy ne cumizza, de már alszik.  Kijövök a szobából, Maoz épp enni készül, eszem én is. Szemrehány, hogy nem tanulok. Mondom, esszét kell írnom, ha eszem és tele a kezem, nem tudok. Ránézek a gépe képernyőjére: facebook (amíg Joelt etettem Walla és tán ynet volt). Eszünk, majd nekiugrok az esszémnek. Fél 12 körül bejelenti, hogy ő megy aludni. Ránéz Joelre, majd kijön a szobából. Betetted a kiságyba? -kérdem. Nem. -feleli magától értetődően egy kevés felháborodással a hangjában. Légy szíves -mondom neki, mire ő, hogy de akkor lehet, hogy felébred, és akkor mi lesz, neki most muszáj aludnia. Inkább én tegyem be? Miért is ne én emelgessem a 11 kilós gyereket az ágyról... Nem álltam meg, hogy megjegyezzem, örülök, hogy a tanulmányai azért lehetővé teszik, hogy most elvonuljon aludni, az enyém nem. De hogy ő fáradt. Én is, ettől függetlenül itt írom ezt a szart, miután megetettem és elaltattam Joelt. Betette őt a kiságyba, nem ébredt fel, meg se nyikkant.
Tudom, nekem meg el kellett volna mennem zuhanyozni, mihelyt elmentettem az esszét, aztán aludni ahelyett, hogy idepanaszkodom, hogy szörnyűek ezek a férfiak, de hát ilyenek ezek a nők. Meg én, főleg.

2013. június 6., csütörtök

Nyári szünet két hét múlva

Nyári szünetre állítódtam, ami nagyon nem jó nyári szünet előtt két héttel, kiváltképp, ha csak a jesivában lesz nyári szünet, az én sulimban igazából vizsgaidőszak. Bár júliusban csak egy vizsgám lesz, az előttem álló két hétben dolgozatokat kellene leadnom, prezentációt kellene tartanom, és lesz egy szóbeli vizsgám is. Ehhez képest rákattantam a Sherlock és Watsonra, aminek a fene tudja, miért adták eredetileg az Elementary címet, és már vagy 10 részt megnéztem, Közben pedig azokat a könyveket takarítom és javítom, amiket az elköltözött iskola épületéből hozott el a Maoz húga Joelnek. Egy nagy csomó mesekönyv. Legtöbbjük nagyobb gyerekeknek való, de be"H Joel egyszer csak megnő, úgyhogy addig is felszereltünk két polcot a szobájába (a játszóházból kiszuperált két könyvespolcot, mert ott most szinte minden Ikea lett), amit nem ér el. Nem éri el, de nagyon tetszik neki. Maoz feltette rá a ronda óriás sündisznót, amit a nagyanyjától kapott Joel, meg az én megviselt 28 éves macimat.
Van annak értelme, hogy a por jót tesz az ekcémának? Ezt komolyan kérdezem, mert noha azt gondoltam, a por éppen hogy irritálni fogja, valójában most nem pirosak az ekcémás helyek, és száradnak le. Ezt már tegnapelőtt is megfigyeltem. Nem tudom, mivel hozzam összefüggésbe. Amúgy az Ahava krém nem éppen használ. Talán segít valamit, és legalább ő maga nem okoz allergiát, de el nem múlasztja, az biztos.

KicsiMásodik egyre gyakrabban mozog érezhetően. Fura. Amikor már van egy idekint, nehezebb babának elképzelni az odabenti kis krumplit.Pedig már mindene megvan. Joel megtanulta, hol van anya hasa. Eddig csak azt tudta, hogy hasa, és csak a sajátját ütögette büszkén, de tegnap elképedt az enyémen (lesz itt még képedés, ahogy tovább nő...), és mikor megkérdeztem, hol van anya hasa, végre tényleg anyáéra mutatott. Másik sikerélményem a szigorú nézés hatékonysága volt. Joel néha hisztériázni kezd, ha elmegyek wc-re. Nem csukom be az ajtót, erre megáll velem szemben, és toporzékol, jobb esetben csak nyávog. Felkaptam a Moaz földön heverő újságját, hogy azzal lefoglaljam. Kivette a kezemből, kisétált vele, nézegette, aztán gyűrni kezdte. Mondtam, ez nem a miénk, apáé, és nem szeretné, ha széttépnénk. Bármilyen meglepő, ez nem tette meg a hatását. Hozd vissza, Joel (a vissza a kulcsszó, szerintem ezt érti meg a legjobban), hozd ide az újságot. Megindul felém, majd a pofámba röhög, és megint kimegy. Próbálok ellentmondást nem tűrő lenni, Joel, légy szíves azonnal hozd vissza az újságot. Látszik, hogy pontosan érti, mit kellene tennie, azt is érti, hogy mérges vagyok, ezért megint nevet. Próbálok ilyenkor úgy nézni, és láss, csodát, tegnap sikerült! Szóval belenézek a szemébe nagyon-nagyon komoly arccal, és határozottan, lassan és nyugodtan újra megkérem, hozza vissza az újságot. Erre abbahagyta a nevetést, kinyújtotta felém, a kezét, és odahozta az újságot. Tényleg hihetetlen volt.

2013. június 3., hétfő

Boszummek!

Van nekem ez a diákom. Szuperhiper, és véletlenül sem mondana vagy kérdezne soha semmi témába vágót, ellenben minden mást, rendszerint hülyeségeket. Ma a pad alatt nyomogatta a telefonját. Alig volt diák a teremben, abból is tán csak három az én csoportomból, mind történelmet tanultak valahol a matkonetre (előérettségi v mi). Szóval, hogy magyarul vannak-e káromkodások, és hogy mondjak már néhányat. Mivel meglepő módon erre nem voltam hajlandó, felajánlotta, hogy majd kinyomtat egy oldalnyit (eddigre már nyilván rákeresett), és majd ő elmondja nekem. Aztán, hogy "HaMora, az mit jelent, hogy Boszummek!?" Mondom, mi? Aztán leesett, hogy mi, és a többiek kérdezték, hogy miért, a magyar hasonlít az arabhoz? Mondtam, ahogy Eliav beszéli, igen.