2011. május 30., hétfő

Még mindig hülyéket álmodok

Este álmodtam a legnagyobb baromságot, amikor egy szelet répával lőttem egy háztetőn menekülő pasira, majd jött egy másik, akinek nem volt lőfegyvere, ezért füst- és kézigránátokat dobált rám, én meg nagyon elfáradtam a futásban.
Aztán hajnalban otthon voltam, és húsvét volt, de közben nem innen, hanem az iskolából voltam otthon szüneten, és akartunk menni turkálni, de a húsvét hétfő és kedd (!) miatt csak szerdán mehettünk. Közben pedig apuval kiabáltam, hogy mért ázik az udvaron a franciaágy, amikor alá kéne támasztani, felül meg legalább 3 rétegben fóliával letakarni.
És akkor átjött a Laci bácsi valakivel, és a szilvafáknak gyorsan csináltak egy dombot, de függőleges oldalút, szabályosat ám, aztán amellé beraktuk az ágyat, és még a sarokba a kukoricagórét is, de noha az udvar tele volt a rokonsággal, 3 férfi mellé engem tudtak kiválasztani, hogy cipeljem, pedig álmomban terhes voltam, noha ezt ők nem tudták, csak a lehetőségén röhögtek. De nem is cipeltem rendesen, csak egy kézzel alányúltam, ugyanis közben túrós-mákos buktát ettem.
Aztán iskolába kellett mennem, és betelt a füzetem, és dolgozatot kellett írni Az ember tragédiája Pokol (!) színéből, különös tekintettel arra, hogy reagál az ördög a kicsi kék emberekre, de a tollam nagyon folyt, plusz valami textildarabra kellett írnom, és nem is igen emlékeztem, hogy Az ember tragédiájában voltak kicsi kék emberkék.

2011. május 26., csütörtök

Hülyéket álmodok

Szombat reggel óta, amikor a Maozéknál felébredtem a nyitott ablak alatt, és pont olyan érzésem volt, mint otthon szokott reggelente a nyári szünetekben, strandra akarok menni. Találtam egy újságban olyan helyet, ahol lehet venni extra erkölcsös fürdőruhát is, tök csini. (Ha beírom a google-be, hogy modest swimwear, kiad muszlim nőknek készült fürdőruhákról is képet. Nagyon durva.)
Az éjjel pedig azt álmodtam, hogy a tengerparton vagyunk. Konkrétan: a Maozzal elmentünk nyaralni, azt hiszem, Görögországba, viszont volt egy olyan partszakasz, ami Stobrecre emlékeztetett, de ahogy elindultam, nagyon ronda volt a hely, vöröses-koszos homok, rozsdás drótkerítések. El is kedvetlenedtem, ezért hazaballagtam az apartmanba, ahol a Maoz üldögélt a küszöbön. Aztán a hely átvette Letkés bizonyos jellegzetességeit, és volt egy nagyszerű ruhabolt a sarkon a tengerpart felé menet, de a fürdésig csak nem jutottam el. Viszont el kellett mennem dolgozni a húgom helyett (!) a videótékába (!), ami a zöldséges helyén volt, ahol egyébként, úgy 15 éve valóban volt videótéka egy rövid ideig.
Most arról ábrándozom, hogy majd augusztusban hazamegyek, és elmegyünk strandra. De már arra is gondoltam, hogy itt is átsétálhatnék a hotelhoz, vagy akár stoppolhatnék, ha még nincs nyitva, bizonyára nem sokára kinyitják a medencét. Csak azért egyedül nem az igazi.

2011. május 17., kedd

Rövid

Megsütöttem az egészségesebb verziót, nagyon jó lett meg minden, a Maoz odáig van érte, nekem meg nem kell, meggondoltam magam. Mostanában nem bírok ugyanabból kétszer enni. Hiába van benne csoki. Ez remek, hiszen tegnap főztem húslevest, egy öttagú családnak elegendőt...

2011. május 10., kedd

Ellenállás

Miután megettem fél marék csokibogyót (és Katjénak is adtam egyet, ami folyton kiesett a szájából), meggyőztem magam, hogy ne süssek ma már csokis kekszet, hanem várjam ki, míg Maoz meghozza holnap a hozzávalókat az egészséges változathoz, aminek receptjét az új könyvben találtam. Persze nem teszem bele mindazt, amit ott írnak, mert nem szeretem a mazsolát, és az a gyanúm, hogy a mandula hozza ki az ekcémámat. De lesz benne búzacsíra, zabpehely és kókuszreszelék, és szerintem azért teszek bele lisztet. Vagy ne tegyek? Eddig csak egyszer csináltam csokis sütit, ami inkább babapiskótának sikerült a végén, mert nem vettem figyelembe, hogy a lisz már eleve sütőporral kevert, és még én is beleraktam a receptben megadott mennyiséget. Két nap múltán, mire tisztességesen kiszáradt, egészen finom lett. Az is indokolja a sütést, hogy tegnap megint pénzköltési rohamom volt, és vettem (az üveg- és akrill festéken, ecseten, könyvön, sapkán kívül) egy nagy üveget is direkt szárazsütemény tárolására.
Maoz szerint üvegfestéssel fogunk pénzt keresni. Én festem, ő eladja... Hajlok rá, hogy megpróbálja elsózni valahol, mert jelenleg hét mécsestartó van használatban, és van kettő használaton kívül, amikben az avokádómagot csíráztatom. Ezekből ötöt készítettem én, és egyet félig, ami annyit jelent, hogy a széttört bögrét ragasztottam össze pillanatragasztóval. Egy szó mint száz, nincs szükség ennyi mécsesre.

2011. május 5., csütörtök

Kukucska

A macskám egy Mrs Norris-szerű tünemény. Valahányszor mozgást észlel a szomszédok részéről, rohan kilesni őket. Először azt hittem, annyira pofátlan, hogy be akar szökni az ajtón, mikor nyitják, de aztán láttam, hogy megáll, mihelyt kiérne a fal takarásából, és onnan kukkolja őket. Közben pislog rám vissza. Amúgy pedig nagyon kitartóan nevel minket. Állhatatosságának köszönhetően például már zavartalanul üldögélhet az ablakban, meg sem mozdulok, hogy lekergessem onnan. Nézi a kertet, azt pontosan nem tudni, ott mit. Most lefeküdt. Ha volna az emberiségnek még néhány ezer éve, hogy jobban összeszokjon a macskával (illetve a macska még jobban háziasodjon), sokkal több mindenre lehetne őket használni, mint a kutyákat. Ha volna hozzá tehetségem, képregényt írnék a kémmacskáról.

2011. május 3., kedd

Cukor helyett

Professzionális internetfelhasználó vagyok, amin fent van, megtalálom, és bármi kell, először itt keresem.
Tegnap bevásároltunk, és vettünk egy csomó dolgot az egészség és a változatosság érdekében, többek között lencsét és datolyamézet (ami nem méz, hanem datolyából facsart édes szirup, de a "tejjel-mézzel folyó Kánaán"-ból a méz valójában ezt a datolyaszirupot jelenti eredetileg). Annyira nem szeretem a datolyát, se frissen, se aszalva, se süteményben, de gondoltam, hátha a sziruppal jó vásárt csinálunk, és tudom süteménybe rakni cukor helyett. Be is írtam a google-ba, hogy 'cukor helyettesítése süteményben'. Hogy hány és hányfajta édesítőszar van!! Egynek sincsen rendes neve, az összes valamilyen mesterségesen előállított cucc, belegondolni is hátborzongató. Eleve azért kerestem valamit a cukor helyett, mert elgondolkoztam azon, hogy hiába eszünk fél-egy kiskanál cukrot naponta, ha aztán néhány hetente egyszer sütök egy sütit, amibe kell fél kiló, vagy akár csak egy bögrényi. És eleve azért nem teszek a kávéba sem édesítőszert, mert az élvezet elrontásának és a lassú öngyilkosság biztos módjának tartom. Hát még ha egy bögrényi cukrot helyettesítenék vele! Ennek ugyan még nem néztem utána, de az is elég nagy hülyeségnek tűnik, ahogy az egyik fórumon kiakadtak, hogy milyen hülye ötlet a méz meg a nyírfacukor, hiszen aki cukorbeteg, az semmilyen formában sem ehet cukrot. Namost: ez azt jelentené, hogy nem eszik semmilyen gyümölcsöt, nem eszik hagymát sem, nem iszik tejet, és gyakorlatilag semmit. Nyilván nem zabálhatja kétpofára a vattacukrot, és gyanítom, hogy képviselőfánkból is aránylag keveset ehet, de nyilván a számukra is van fokozati különbség fehér cukor, méz, gyümölcscukor stb. között. ha jól tudom, a diabetes nem cukorallergia, hanem az inzulintermelés elégtelenségéből adódik, ami miatt az illető véréből nem szívódik fel a cukor. A cukor kell, csak nem mértéktelenül.
Most elkezdtem keresgélni. Van választék. Beszúrok néhány linket. Itt találtam olyan termékeket, amelyek a fehér cukor helyett alkalmazhatók, akár italok édesítésére, akár süteményekhez, ételek elkészítésére. Mellesleg a könyvben, amit Eszterék elhoztak nekem (köszi!!!), azt olvastam, hogy a mesterséges édesítőszerek igazából nem is segítenek a fogyókúrában. Ebben lehet valami, mert mikor a gimiben azt gondoltam, hogy egyszerűen meg fogom oldani a súlyproblémáimat ezekkel, egy grammot se fogytam.
Ez itt, először úgy tűnt, megvétóz minden ehetőt, és csak a búzacsírát és a zabkorpát engedélyezi majd a végén, de végülis nem. A datolyasziruptól ugyan nincsen elragadtatva, azonban megtaláltam az érem másik oldalát is. Tehát jó sok cukor van benne (mi mástól lenne édes...), viszont jótékony hatásaival messze lekörözi a kristálycukrot (aminek nincsenek jótékony hatásai).
Amúgy mielőtt valaki az egészségemért kezdene el aggódni, nem vagyok cukorbeteg. Legalábbis amennyiben tegnap az orvossal valóban az én vérvizsgálatom eredményeit nézegettük, nem. Ugyanis az történt, hogy április 13-án voltam vérvizsgálaton. Teltek a napok, a hetek, és nem került fel az internetre a kis fájlomba az eredmény. Tegnapelőtt aztán úgyis mentem orvoshoz, kérdeztem hát őt a vérkép felől is, de nem találta ő sem, majd a nővér sem, akinek nem is volt aztán ideje, ezért arra kért, menjek vissza másnap. Tehát tegnap megint látogatásomat tettem náluk, és megint csak nem találtuk az eredményeim, ezért Ilana (a nővér, akinek magyar a férje, mint megtudtam) felhívott néhány számot, míg nem, úgy félóra próbálkozás után, találtak valamit. Az adott napon az én orvosom rendelésére Judit Guetta vérvizsgálatot végeztetett. Át is küldték az eredményeket. A beteg adatai a következőek: név: Judit Guetta, orvos: Dr. Aharon Karni, vizsgálat dátuma: 2011. ápr. 13., apja neve: Yakov, lakik: Jeruzsálem, Nachlaot, kora: 52. Persze az orvosomnak nincs több ilyen nevű betege, és én persze nem vagyok 52 éves, az apám nem Yakov (bár a nagyanyám Jakab...), és nem lakom Jeruzsálemben. Ilana felhívta Juditot, aki nem volt otthon, de beszélt a lányával és a férjével, akik nem tudnak róla, hogy vérvizsgálatra ment volna a közelmúltban. Ha tehát az én eredményeim voltak, akkor egészséges vagyok, mint a makk, és a véremet arany árban lehetne eladni (a vizeletem is, de azt végképp nem értem, ki akarná). Az is valószínű, hogy egy 52 éves nőnek nem lenne ilyen klassz a vérképe. Persze jó egészséget kívánok neki. Biztos, ami biztos, holnap megint elvégzik az egészet, hab a tortán, hogy reggel 6.30-kor. Úgy tervezem, fogom a párnám, takaróm, este elsétálok a rendelő elé, és ott töltöm az éjszakát. Tök messze van ahhoz, hogy reggel hatkor túrázzak oda. Már vasárnap is alig tudtam felkelni, pedig csak 9-re kellett vinni a macskát az állatorvoshoz. Persze éhes volt, és mivel nem adhattam neki enni, folyamatosan harapdálta a bokám és a vádlim. Pedig együttérzésből én sem ettem semmit, csak a kávémat szerettem volna meginni. Ő nem értett egyet. Majd miután beraktam az utazóketrecébe, vernyogott és ki akarta rágni magát, úgyhogy jobbnak láttam mielőbb elindulni, és félórával hamarabb ott voltunk. Egy szóval ez az Ilana pikkel rám, azért hívott fél hétre, pedig igazán nem az én hibám, hogy valami idióta egy másik Judit Guetta fájljába másolta be az én eredményeimet. Őt biztos Philomena M. Tannenbaum-Fuxsteinnek hívják, és azt hiszi, akkor már Judit Guettából is csak egy van.
Amúgy Katje jól van, már egészen könnyedén ugrik fel az ablakba, hogy a szúnyoghálón keresztül próbálja elkapni a kertben cirkáló legyeket. Zokon veszi, hogy nem engedem ki, de meg van tiltva.