2015. április 29., szerda

Cím nélkül

Hozzá kell még szoknom, hogy amikor Izraelről szólva valaki "antidemokratikus szélsőjobboldali erők"-ről ír vagy beszél, abba én beleszámítok. Érdekes érzés. Lehet, hogy igaz, amúgy. Főleg, ami az erőt illeti.

Ilyenkor, amúgy - mint vallásos zsidó - arra próbálok gondolni, hogy a lulávban (Szukkot négy növényből : fűzből, mirtuszból, datolyapálmából és etrog gyümölcsből álló csokra) a négy növény négyféle zsidót jelent, és hogy egy csokorban vannak (meg hogy mind a négy kell a kóser lulávhoz), azt jelenti, hogy mind a négy félének megvan a maga helye és feladata. (Mondjuk az etrogot nem lehet csokorba kötni, minthogy gyakorlatilag olyan, mint egy citrom,és külön fogják a csokor mellett,  a fűzfa ágát meg cserélgetni kell az egyhetes ünnep alatt,mert marha gyorsan elhervad. Ehhez is lehetne további megjegyzéseket fűzni...)

Amúgy szerintem a két fél közti ellentét, ellenszenv, viszolygás, düh és időn- és esetenkénti gyűlölet legalább annyira fakad a nem ismerésből és meg nem értésből, mint szemléletbeli különbségekből.
De valójában nem akartam ma kora reggel már komolykodni. Csak amikor a fenti kifejezést olvastam, olyan érzés szökkent be a gyomromba pár percre, mint a 2.Világháború előtti német zsidókról rajzolt karikatúrák láttán.

Itt olvastam. Aztán elolvastam az egészet, és arra gondoltam: jajj, de érdekes, hogy pont ezt ragadták ki az "előzetesbe". Merthogy az illető íróról sose hallottam, a cikk eleje alapján nem is akartam, aztán elolvastam, és egészen szimpatikusnak tűnik.

És ha már írok: Múltkor hallottam A. B. Yehoshuát beszélni a tévében, és nagyon üdítő volt. Nárcizmus? Üdítő, amikor a saját gondolataimat hallom a tévében. Nem történik meg sokszor. (Nincs is tévénk, csak a készülék, amihez Shoah Emléknap, a A Háborúban és Terrorcselekményekben Elesettek Emléknapja meg a Yom HaAcmaut miatt csatlakoztattuk a számítógépet, de azóta tényleg szinte csak szemetet látni rajta.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése