Joel szereti a fényképeket, én meg szeretem mutogatni neki,főleg mivel az én családomat máshol nemigen látja. Egy régebbi album került a kezébe. Van nekem egy fényképem megboldogult színházimádó koromból, ami a színészek napján készült a Margit-szigeten. Pindroch Csabával vagyok lefotózva. "אינה אבא גדול!" -mondja Joel. "Nagy apa!"
אבא גדול
אבא קטן
Annyira vicces ez a gyerek. Ma este azt mondta, menjek ki apához,ő bent marad egyedül aludni. Aztán rögtön sírni kezdett,ahogy felálltam az ágyról. Vissza akartam feküdni hozzá, de határozottan kiküldött. Mindenre rákérdeztem, hogy jól értem-e, de azt akarta, hogy én kijöjjek, ő pedig bent maradjon és sírjon. Valószínűleg azért, mert akkor megvigasztaljuk. Okos. Végül ketten altattuk. Mikor zörögni kezdett a mosógép, átküldött Édenhez (aki a másik szobában aludt),tegnap ugyanis Éden nagyon megijedt, mikor centrifugázni kezdett a gép. De aztán utánam jött. Aranyos.
Végül én győztem, mindenki elaludt, és elmentem zuhanyozni.
Ha hipnózissal vissza lehetne menni emberek gyerekkorába, és elmondanák mi hogy volt, mit éreztek, az sokat segíthetne a gyereknevelésben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése