2014. február 24., hétfő

Babaszabadság

Érdekes dolog, ki honnan közelíti meg. Eszterrel beszélgettünk erről. Én mondtam, hogy olyan egy éves kortól már jó szívvel tudnám beadni a bölcsibe a gyerekeim. Akkor már közlekednek, játszanak, majdnem járnak, elszórakoztatják magukat és egymást, már mindenfélét esznek és nem csak pépesen. Eszter mondta, hogy ő inkább két év körül tudná ezt elképzelni. Mondtam, hogy látszik, hogy ő a Magyarországon adott három év felől közelít, én meg az itt adott 3-6 hónap felől.
Szóval az itt adott 14 hét fizetett szabadságom letelt 15-én, de már előre mondtam, hogy tovább fogok itthon maradni. Na most, én a következőkben vagyok iszonyú rossz: telefonálás, ügyek intézése telefonon, érdekeim érvényesítése hivatalos vagy félhivatalos közegben. Szóval Medinat Israel adta jogom fél évet itthon tölteni anélkül, hogy elveszítsem az állásom (fizetés nélkül a 14 hét letelte után), és az én szememben érthetetlen, hogy valaki visszamenjen ennél hamarabb, ha nincsenek anyagi gondjai. Mivel mi nem vagyunk anyagilag a helyzet magaslatán (azért nem vagyunk nagyon legatyásodva sem), és idén Adar 2 jóvoltából a hatodik hónap pont a tavaszi szünetre esik, hivatalosan visszamentem volna kis híján öt hónap után, de gyakorlatilag még itthon lettem volna, mert nincs iskola, illetve csak pár napot dolgoztam volna még a szünet előtt. Persze ezt hivatalosan is közölnöm kellett volna az iskolaigazgatóval, de hát úgy voltam vele, hogy a merakazet anglit (a főangoltanár, én nem tudom, mi ez magyarul) tudja, és ugyan miért is gondolnák, hogy hamarabb visszamegyek. Elhatároztam, hogy ma már tényleg felhívom a sulit 9-kor. 8.59-kor csörgött a telefonom, az iskolaigazgató (titkárnője) volt az. Beszéltem (az igazgatóval), mondta, hogy a szabadságom lejárt, nem kapott más információt arról, hogy mikor megyek vissza. Mondtam, hogy bocsánat, hogy nem telefonáltam, de egyébként maradhatnék még itthon. A lényeg, hogy az ő szemszögéből ha nem megyek vissza 14 hét után, az az extra, az enyémből az, ha visszamegyek. Érdekes. Persze hamarabb megyek vissza, mert ennyire bírok magamért kiállni. Meg azért is, mert így négy vagy öt napot fogok Purim után dolgozni, amire kapok félhavi fizetést, ami igen jól fog jönni azok után, hogy tegnap kiperkáltam 2000 sékel tandíjat, hogy a Maoz számlájáról annyival is kevesebbet vonjanak le. Április első hetében éves kirándulásra megy az egész jesiva, aztán pészachi szünet van, szóval az eredeti tervhez képest nem rossz a helyzet, akkor még nem tudtam, hogy mikor van az éves kirándulás, azt hittem, azon a héten fogok tanítani, így ez másfél héttel hamarabbra csúszott. Lo nora. Legközelebb majd márciusban szülök, akkor nem lesz ezzel gond.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése