2013. október 2., szerda

Dominancia

Joel kezd belejönni ebbe a beszéd dologba. Kapott egy csomó állatos könyvet, ami Amité, a nagy unokatesóé volt. És tud egy csomó mindent - héberül. Hogy parpar (lepke), pilpilon (kiselefánt), fafa (ami zsiráf, és azért fafa, mert dzsiraffa), biba/ziba (zebra) stb. Nekem meg kifejezetten rosszul esik, hogy héberül tudja őket, még ha a pilpilonos dalt nézve először mondja a berepülő lepkére, hogy papar, aztán mondja, hogy egér, amikor meg az egér jelenik meg. Éjjel felébred, és kiabál, hogy áfffff, áfff!, vagyis, h tele az orra, és segítsünk már rajta. Mondom neki, hozza ide a cipőjét, odahozza, és mondja, naalaim. És hív, hogy bo! Mondjuk arra már rájött, hogy effektívebb, ha nekem úgy mondja, gyere. Azt is tudja, hogy én akkor viszem hintázni, ha azt énekli hinta(-palinta, mi csak a hintáig jutottuk el...), nem azt, h naad-ned. De ma reggel levette az egyik állatos könyvet, és bár az elefánt már pilpilon marad, azért megmutatta, hol a viziló, mondta, hogy delfin (bár ez akár héber is lehetne), és hogy kacsacsas, vagyis kacsacsőrű emlős. Tudja, hogy paprika (tapita), répa, és a többi zöldség nevével is próbálkozik. Az eper, az eper, az inni az inni, most már próbálkozik a hamm helyett azzal is, hogy enni, és noha mindenre, ami elfogy vagy végetér, azt mondja, nigmar (ami úgy hangzik, mintha azt mondaná, imá, amire azt hiszem engem hív), ha reggel végre összekötöm a haját (és nem kínzom tovább a fésűvel, amit gyűlöl), azt mondja, kész! Az is tetszik, neki, hogy kösz, illetve, hogy köszönöm. Köszöni shalommal köszön, de ez kifejezetten vicces. Mondom neki, itt az apa (mikor még csak az utcán látom közeledni az ablakból), ő bejön az ajtón, és Joel jólnevelten közli Lálom! Ja, és persze megtanulta az alapszínt: lila.
És tegnap megkérdezte a metapelet a maonban, hogy de ért héberül is, ugye? Merthogy nem nagyon beszél, de úgy tűnik, próbál, csak nem igen értik, még nem megy neki. Örültem titkon, hogy a másik oldalról úgy tűnik, a héber nem megy neki. Annyira egyébként szerintem nem erőlködik, szerintem elvárja, hogy találjuk ki, mit akar. Persze mindenki próbálja is kitalálni. Azért én szoktam neki mondani, hogy nem segít, ha kiáltozik, mondja meg, mit akar. Mit szeretnél? Mire ő: Mit...

Pilpilon, aki nem tudott járni, mert csak tegnap született, hiába hívta az anyukája is, nem tudott odamenni. De mikor az apukája hazaért, úgy megijedt, hogy rögtön járni kezdett:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése