2013. szeptember 10., kedd

Kushi kelev tov

Megküzdöttünk a technika ördögével és eltiportuk. Az iPhone helyreállt, és úgy csörög, ahogy én akarom. (Nekem ennyi elég is.)

Joel beszédfejlődése gyorsulásnak indult, egyre több mindent ismétel utánam, de kedvenc szava még mindig a "lo". Magyarul leginkább azt használja, hogy "inni". Bár az anyát már régóta tudja, ma beleszeretett az "imá"ba, és egész délután ezt hajtogatta minden cél és szándék nélkül. Azt nem mondja, hogy "gyere", de tudja, hogy a "bo" az ugyanaz, és ezt mondja. Elsősorban macskáknak, akik viszont ilyenkor mindig az ellenkező irányba kezdenek el haladni. Joelnek ilyenkor utánuk kell menni (árkon-bokron, köveken, szöges deszkákon), hogy integethessen: "bye-bye" illetve "bye-bye cica!". Tudjuk a "hintát", és énekeljük is (neki az a szövege, hogy -ta, -ta, dunna, -tona, zsupsz), az Ez elment vadászni-t nagyon szeretjük, például elvárná, hogy pisilés közben az ölembe vegyem, és elmondjam. Időnként morzsolgatja az ujjait, és mondja, hogy "ze, et ze, et ze", aztán körözget a tenyerében és megcsikizi magát. Kedvence viszont a kutyás dal héberül, ott is megkapja az utolsó szótagokat, de ha épp senki sem énekli neki, akkor így szól: "vauvau, vauvavavava toooov". Itt a youtube-on talált változat, a mi (a Maozék) házi verziónk picit különbözik, de ez már csak így van, a Mókuska, mókuskát se úgy éneklem, ahogy a youtube-on találtam.



 Magyarul (a házi verzió):
 Kushi (Néger) kicsi kutya, itthon maradsz egyedül, nyisd ki a szemed, hegyezd a füled, vigyázz a házra és az udvarra. Jött egy nagy róka elkapni a kakast, Kushi ugatott, a róka elfutott, Kushi jó kutya, vau, ez ő,  jó kutya.
Látták ezt a gyerekek, kifutottak táncolva. Kifutottak táncolva, és dalokat énekeltek neki. Kushi jó kutya, vau-vau, ez jó kutya.

Benti gyereknek kezd kicsi lenni a hely, de tágítja kitartóan, lassan már Joel is észreveheti majd, hogy mozog. Csütörtökön megyek orvoshoz.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése