2013. május 2., csütörtök

Tenger

Gondoltam, ma elmegyek a Holt-tengerhez. De nem. Egyedül nem akarok meg nem is merek. Nem szeretnék elfurikázni Ein Gediig, és simán a prérin azért nem a legbiztonságosabb megállni. Mondjuk nem árt lezuhanyozni sem fürdés után, úgyhogy egyébként sem jó ötlet, de nem tudom, hol van ingyen strand közelebb. Pénteken mindenki süt-főz-takarít, világos, hogy egy nőt se tudok leakasztani, aki velem jönne. Maozt megpróbáltam meggyőzni, de ő egy sztahanovista, az Armagedont tartja távol azzal, hogy soha nem mulaszt el sem munkanapot sem tanórát. Idegesítő egy ember. Mindig csak tervez, és mikor én valamit elhatározok, aztán megcsinálom, teljesen meg van lepődve. Pl. szerdán Jeruzsálem felszabadulásának a napja lesz, nincs tanítás. Mondtam neki, lehet, hogy elmegyek a tengerhez fürdeni. Megbeszélem valakivel, hogy találkozzunk. Aztán mikor tegnap köremailt írtam, hogy ki tud elvinni, rögtön felhívott, hogy mikor akarok én Tel Avivba menni. Mintha nem mondtam volna.
Tegnap megtörtem, és rákentem majdnem az összes maradék Elocomot a kezemre. Most jobb. Azért viszket kicsit, és ronda, de nem őrülök meg tőle, és nem vörös.
Maoz azt mondja, menjünk erev Shavuot napján a Holt-tengerhez, mert akkor ő sem dolgozik meg nem is tanul. Majd viszek néhány ásványvizes palackot és hozok benne vizet. Csak a kezemre kell. Meddig tartható el a holt-tengeri víz?
Meg azért is idegesítő ember, mert nem hagyja, hogy vegyek elemet (bizonyos Energizert, ami vmi 45 sékelbe kerül), mert drága, és ő tud olcsóbban szerezni, mert mindenféle gyártókkal és forgalmazókkal kapcsolatban van a munkája miatt. Ez nagyjából akkor volt, amikor az utolsó képet feltöltöttem a fb-ra úgy egy hónapja. Azóta sincs elemünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése