2013. március 18., hétfő

Leves

Kínos, hogy most, amikor szünetem van (a jesivában is, és mától a fősuliról is), és a Pészach is közeledik, tehát takarítanom kellene, nincsen erőm. Olyan fáradt vagyok, mintha magam is piramisokat építenék napestig. Tegnap elaltattam Joelt, és bealudtam én is vele (átlépte, legalábbis szerintem, a 10-es álomhatárt, és azóta nem vagyok hajlandó állva ringatni, melléfekve altatjuk a kanapén). Maoz betette őt a kiságyba, engem betakart, és aludtam is éjfélig. Akkor elmentem zuhanyozni, aztán aludni a saját ágyamba. Reggel mégis úgy ébredtem, mint aki késő éjjelig virrasztott. Mondjuk az a front, ami Európát betemette hóval, ide is elért, és a pénteki 28-30 fokból tegnapra 11-et csinált, a napsütésből meg esőt, gondolom ez is megtette rám a hatását. Szeretném elpakolni a téli ruhákat, de még most is meleg pulóver van rajtam és cicanadrág a szoknya alatt.
Ma én főzök a legújabb kismamának. Valójában a fagyasztóból veszem ki, mert a múlt héten akartam, és kész volt már az étel, mikor mondták, hogy inkább ezen a hétfőn vigyem én a kaját. Húsgombóc lesz a menü tésztával, ezzel letudom az utolsó csomag tésztát is. Lehet, hogy viszek nekik a csokis zsömléből is, amit tegnap este sütöttem (az utolsó kg lisztből). Ezt még ki kell számolnom. Aztán magamnak is főzök egy levest. A fiú, akit angolra tanítok, pont az étel témánál tart a könyvben, és tegnap úgy megkívántam a levest, hogy ma elmentem a kisboltba gombát, répát meg karalábét venni. Persze a tulajdonos vágott egy pofát, hogy 14 sékelt kártyával fizetek, de hát ez van. Tegyen egy bankautomatát a boltja mellé, ha nem tetszik neki. Folyik a nyálam. Éhes vagyok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése