2012. szeptember 26., szerda

Jom kippur

Hát... Remélem, hogy megmaradunk.
Tényleg nehezebb böjtölni, ha egy követelőző kis kukac minden órában szopni akar. Mikor tegnap este fél tízkor már negyedszerre csatlakozott volna rám, beláttam, hiba volt velem alvásra (és önkiszolgálásra) szoktatni, és nem szoptattam meg. Egy óra hiszti következett. Ezt ma megismételtük délelőtt, mit mondhatnék?, ő nem fárad ki, és olyan dühös tud lenni, hogy csak na, mindent ledobál maga körül (különös tekintettel a cumisüvegre, amiből vizet adtam volna neki, ha kért volna). Végül elaludt, de aztán hamar felébredt, és akkor megszoptattam. Aztán a délutáni szoptatás után úgy éreztem, nem tudok felkelni, ő meg értésemre adta, hogy még mindig éhes, úgyhogy megetettem almával, aztán gondoltam egyet, és megcsináltam a múltkor kinyitott tápszer (valami kukoricalisztes izé, amit kevés vízzel kásának, sokkal lőtynek csinál meg az ember, a gyerek meg nem issza meg, mert nincs íze) másik felét, és kevertem hozzá egy kis datolyamézet (ami, ugye, nem méz, hanem ilyen édes szirup), hátha kihúzzuk vele estig (hat óra nyolcig + pár pohár innivaló) szoptatás nélkül. Ki is tartottunk. Azért még benyomott egy bulátát is, és a Neila ima vége felé már tépte a ruhám, és az arcom kiálló részeit harapdálta, de kibírtuk. Ezen most elgondolkodtam. Arra jutottam, hogy vagy Jom kippurkor kell szülni, hogy az egyiken még ne kelljen böjtölni, a következőn meg már (többé-kevésbé) el legyen választva a gyerek, vagy ha ez nem jön össze, nem szabad folyamatos szoptatásra szoktatni, mert ez kibírhatatlan (vagy a szoptatás szárít ki már félidőre, vagy a bőgő gyerek okoz fejfájást, arról nem is beszélve, hogy aztán úgyis megsajnálom, és megszoptatom). Aztán meg arra gondoltam még, hogy a tápszermentes időkben valószínűleg a csecsemők is böjtöltek egy kicsit...
Pár napja kísérletezem a kifárasztásos elaltatási módszerrel. Egyelőre azt mondhatom, hogy ha majd működni fog rendesen, nagyon jó lesz. Egyelőre kétszer sikerült így elaltatni, de ma már a saját ágyában! Úgy kell, hogy fekszem mellette, nem játszom vele aktívan, de nem is állítom le, hagyom, hadd forogjon, mászkáljon, sikongasson, tépje meg az orrom (amíg nem fáj), hadonásszon (leoltott villanynál), aztán egyszer kifárad, és elalszik. Ez csak akkor működik, ha nappal kialudta magát, és egyébként már fáradt, csak még pörögne. A hátamnak minden esetre jót tesz... A bölcsi teljesen elrontotta. Azelőtt kb. 8-kor keltünk, 11-kor aludt egy órát, 3-kor újra, és este 8 és 9 között feküdt le. mindhárom alkalommal karban ringatva aludt el, de ez nappal 5-10 percet vett igénybe, este általában kicsivel többet. Most legkésőbb 7.20-kor kel, a bölcsiben már kilenckor lefektetik őt, amikor nemigen alszik többet 40 percnél, ha egyáltalán, majd kb. 12.30-kor újra, és az utóbbi időben még alszik, mikor odaérek. Ezek után délután már nem hajlandó még egyszer aludni, és ha mégis, csak babakocsiban lehet elaltatni, a kezemben inkább nézelődik és forog, ágyra fektetve üvölt. De az esetek többségében nem alszik, csak álmos. Fürdés előtt és után sír a fáradtságtól, aztán vagy a szoptatásba alszik bele (ami erősíti benne, hogy csak így tudjon megnyugodni), vagy elalszik ugyan, de felébred, mikor az ágyába tennénk, és akkor meg vagyunk lőve, mert ugyan a babakocsiban elaludna, de sehogy máshogy, onnan meg mégis át kellene tenni az ágyába, ami nem megy, mert kezdődik az egész előlről. Ez az ideális új módszer jellemzően azokon a napokon vált be, mikor itthon volt velünk nappal, nem pedig a bölcsiben.
Egyébként  pedig várom a telet. Illetve azt a háromszor öt percet, ami itt a telet megelőzi, és ősznek lehet nevezni.
Ó és még az is jó a bölcsiben, hogy lehet ott kötőhártyagyulladást szerezni. Jellemzően a Jom kippur előtti nap éjjelén jelentkezőt (még éppen elkerülve az aznap reggel meglátogatott gyerekorvos figyelő tekintetét). Kamilla, másnap reggel helyben lakó háziorvos felhívása, majd meglátogatása, szemcsepp. Maoz nem jön be velünk, mert a kint parkoló kisbuszt látva megállapítja, hogy alighanem ennek a nőnek a kocsijából szállt ki félúton, amiért az elaludt egy pillanatra a kormánynál, és Maoz ajánlatát, vagyis, hogy vezet ő, visszautasította (amiért, vagyis hogy kiszállt, én nagyon büszke vagyok a Maozra). Szemcsepp segít, időközben másik szem is begyullad, most kettőbe csepegtetünk (és várom, mikor kell az enyémbe is).
Írtam az egyik oldalra, ahol rabbit lehet kérdezni, e-mailben kellene megkapnom a választ, és jobb volna, ha csipkednék maguk, mert egész nap ezen agyaltam, hogy nehogy ezen múljon az életem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése