Itt van egy ilyen leves. Nagyon finom, nem igazán tudni (ránézésre), pontosan mi van benne, mert püré, otthon lehet, hogy főzeléknek hívnák.Azért nagyon eltéveszteni se lehet, merthogy narancssárga. A baba hozzátáplálásában is fontos szerep jut neki, már hetek (hónapok) óta mondja nekem Orit, Maoz nővére, hogy a mittudomén ki olyan finomra csinálja, hogy a babák rögtön megeszik, míg másét csak tologatják ki a szájukból, és hogy a titka, hogy belefőz egy rúd fahéjat. Joel meg ugyebár nemet mondott a karalábéra is, a sütőtökre is, második körben valamiért a répára is, ezek mind megmaradtak a jégkockatartóban fagyasztva, ételt kidobni pedig csúnya dolog. Ezen kívül maradt még néhány gumisodásnak indult répa a hűtőben, meg egy megpucolt krumpli, ami már túl sok lett volna, ha megsütöm a halhoz, ezekkel mind kezdeni kellett valamit. Sárgaleves!!!
Szóval, ami nyers volt, megfőztem annyi vízben, ami ellepte (só nélkül) egy rúd fahéjjal, majd hozzáöntöttem a jégkockapüréket is. Serpenyőben olíva olajon üvegesre pároltam egy nagy hagyma felét meg egy felvágott gerezd fokhagymát. Ezt hozzáöntöttem a zöldségekhez (tehát: kevés sütőtök, 4-5 közepes-kicsi répa, egy édeskrumpli, kevés karalábé, egy krumpli), összeturmixoltam (a fahéj nélkül), tettem el belőle bébiételes üvegekbe Joelnek, a maradékon meg rottyantotam még, tettem bele őrölt gyömbért, borsot, őrölt római köményt, kurkumát és húsleves-port (kb. vegeta). Baromi finom lett, Maoz is odavan, ilyeneket mond, hogy jobban főzök az anyjánál. Joelnek pár cseppet adtam csak, mert a délelőtti őszibarack után voltunk, de még jóval az esti-délutáni alma és banán előtt, ő mondjuk pofákat vágott, de azt szokott minden első falatnál, viszont megette. Mindenkinek ajánlom, főleg télen klassz, de nekünk most is finom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése