A zoknifaló szörnyek és a jeti

Sehogy se jó. Az összes tisztán maradt zoknim lyukas. Most (pedig ezer a dógom) neki kell látnom a varrásnak. Ha az előrejelzés és a valóság összhangjához lesz szerencsénk, akkor jön a tavasz, szombaton már 24 fok lesz (Maozéknál 30, de nem megyünk, erről talán majd máskor). Ez a zoknivarrás szempontjából jó, mert nem éppen a kedvenc programom, de akkor meg az epilátort kell elővenni, és az még rosszabb, mert tovább is tart, nem is jó félbehagyni, és zajos is..
Mára is maradt hajtogatandó virág, viszont kész a meghívó:



A fb-on meg létrehoztunk egy titkos csoportot a gimis osztállyal, és kerülnek elő sorban a fényképek. Hihetetlen, de nem én vagyok a legcikibb. A másik dolog, és ezt megjegyzem arra az időre, amikor a gyerekeim kamaszodni kezdenek, hogy a kilencedikes osztálykiránduláson ugyan végig azt hittem, gáz a pulcsim, és rosszul áll, mert kövér vagyok, nem gáz, és nem áll rosszul, és nem vagyok kövér. Olyan hülyék ezek a kamaszok.

És ezúton mondanék köszönetet Eszternek, aki összehozott a Picasát és engem.