2012. március 3., szombat

Nem méznyalás

Sej-haj. És akkor még nem is arról van szó, hogy megint annyira fáj szoptatni, hogy akár komoly összegeket fizetnék annak, aki fájdalommentessé tudná tenni ezt a baba-mama szado-mazo programot. Hanem hogy elment az áram délelőtt az egész faluban. Klassz ilyen időben. 3 körül már megfordult a fejemben, hogy be kéne iktatni a reggeli áldások közé, hogy "Áldott vagy... hogy nem teremtettél eszkimónak". Előkerült a szőrös takaró, 1-től fél 7-ig a kanapén ültem alatta. Joel nagyon élvezte, hogy egész nap rajtunk alhat bebugyolálva. Aztán este visszakapcsolták, de valamiért a mi sorunkban még mindig nem volt áram, úgyhogy átjött az egyik, már házban lakó szomszéd, hogy ha továbbra sem lesz, akkor menjünk át hozzájuk éjszakára. Ez elég kedves. Aztán rögtön lett, úgyhogy nem éltünk az ajánlattal (és őszintén remélem, hogy máskor sem kell élnünk vele).

Megcsináltam a papír virágok felét, az összetűzdelős fajtát. Lehet, hogy a másikat nem is fogom, hanem ebből még többet. Jól tud jönni ilyenkor, hogy időnként ámokfutásba kezdek a papírboltban, és olyan dolgokat veszek, amikre igazából semmi szükségem nincs, mert aztán 1-2 éven belül lehet belőle papírvirág-dekorációt készíteni.
Maoz elaltatta Joelt a tévé előtt, ha ő még nem dőlt ki, nézünk egy kis CSI-t mindjárt.
Ó, és a fényképezőgép sorsa még nem dőlt el. De amint az alábbi ábra is mutatja, egyelőre az enyém mégis működik.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése