2012. január 4., szerda

Addig is írok

Voltam az orvosnál, kedves ember, megnyomogatta a hasam, és megállapította: nagy. Hát, barátom, érdemes volt végigküzdened az egyetemet... Persze a gyerekre értette, és elküldött ultrahangra, ahová péntek reggelre kaptam időpontot, hogy megmérjék a babát. És hogy ha a héten szülök, jó, ha nem, akkor menjek vissza jövő héten hozzá, de félórával előtte rá kell kapcsolni a monitorra (ez a ctg?), mert a kiírt dátum után hetente kétszer nézni kell, mi újság odabent. Jó. A türelmetlenségem egy dolog, de azért is jó volna, ha nem késlekedne megszületni, hogy ne nőjön túl nagyra odabent, és ne kezdjenek császármetszést fontolgatni. Mondjuk olyan könnyen azért nem szabdalnak fel, de szeretném, ha még csak át sem villanna az agyukon a gondolat.Egyébként Hilának megszületett a kisfia, most aztán tényleg mi jövünk.
Eltettem a bableves egy részét a fagyasztóba, mert a Maoz a szememre vetette, hogy annak ellenére nem főzök, hogy ő megmondta nekem. Van egy doboz gomba is a hűtőben, abból is tésztára való szószt kellene csinálnom, és lefagyasztani. Van borsó is, abból borsópörköltet. Majd holnap. Most inkább elmegyek sétálni egy kicsit. Maoz meg hoz nekem málnalevél teát. Már ha kap. Ajánlották, meg a kórházi füzetben is láttam. Ártani nem árt. A gyerek meg úgyis maga dönt, mikor jön, makacs egy jószág, olyan, mint az anyja...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése