2011. december 29., csütörtök

Középső ujj

Tegnap megint megbuktam vezetésen. Hogy miért? Azt nem tudom. A tökéletestől nyilván messze volt a mód, ahogyan vezettem, de ha tökéletesen vezetnék, akkor nem most mennék vizsgázni, hanem már évek óta lenne jogosítványom. Szerintem a vizsgáztatónak komoly problémái vannak, nem tudom, hogy neuroógiai, pszichés vagy vaszkuláris eredetűek-e, de más magyarázatot nem találok arra, miért fékez le egy balkanyar közepén, amikor sehol egy autó az úton, akinek elsőbbséget kellene adnunk vagy akinek elsőbbséget kellene adnia, de nem teszi, ezért mégis meg kellene állnunk. Mi célja volt azzal, hogy megállította az autót a bal sávban az úton keresztben? Nagyon jó kérdés. Ez egy olyan kanyar, amit még életemben sem sikerült tökéletesen kiviteleznem, mert vagy azt nem tudtam, kinek is van elsőbbsége, vagy tudtam, de nem adták meg, olyan is volt, hogy kis híján belehajtottam előzőleg a pirosba, vagy annyira elsőbbséget akartam adni, hogy félórát vártam, míg a távolban feltünedező autók is odaérnek és továbbhajtanak. Most meg ez a félőrült befékez nekem. Egyébként voltak még ilyen húzásai, cöccögött, sóhajtozott, olyan halkan beszélt, hogy folyon vissza kellett kérdeznünk, jól értettük-e: balra, jobbra, egyenesen? Ha egyáltalán beszélt, és nem csak egy tétova mozdulattal jelezte az irányt, ami nyilván elegendő lenne, ha az út helyett folyamatosan őt figyelnénk.
Más: Megfejtettem a kézgörcsöm eredetét. Nem is igazán görcs, bár hasonlít. A középső ujjammal van összefüggésben, ha azt behajlítom (már ha tudom, mert hajnalban mozdítani sem bírtam), jobban fáj. Azt hiszem, az egyik okoskönyv ír ilyesmiről, bár mintha ott hüvelykujjról volna szó.
Az éjszakám kicsit ziláltra sikerült. Először is a Maoz felhívta az Orange-ot (mobiltársaság), hogy szerintük miért nem küld héberül sms-t az új telefonom. Az új telefonom egy Nokia 2220-as, ami szerintem nagyon szép, de ezzel be is lehet fejezni a dicséretét, mert más jót nemigen lehet róla elmondani. Ráadásul igen drágán adták. Hülyék voltunk mindketten, én alapból (a telefonokhoz sem értek és az árakhoz sem), a Maoz meg mert nem érezte jól magát, ezt azóta vagy százszor el is mondta, hogy ha beteg vagy nincs jól, akkor ne vigyem őt semmilyen boltba. Ezt persze jó lett volna előre tudni, mármint hogy a megfázás ilyen mértékben befolyásolja az agykapacitását, akkor nem érezném úgy, hogy utólag engem okol valamiért, amiről nem tehetek. Naszóval, a telefon egy szép ruhába öltöztetett 3210-es. Nincs usb, nincs bluetooth, mms-t elvileg kap, gyakorlatilag nem, a kamerája igen gyenge stb. De az én nagy igényeimet kielégítette volna még így is, jöttek is rá az sms-ek héberül, ám amikor egyszer én írtam és küldtem, kiderült, hogy a telefon produkciója elmarad a percepciótól, vagyis amit én megírtam és elküldtem, az egy üres sms formájában érkezik meg a címzetthez. Pontosan úgy, ahogy a régi telefonom fogadta őket, de a régi telefonom egy Bolognában, 28 euróért vásárolt kis egyszerű teremtés volt, nem is ámított, hogy tudna héberül. Naszóval, Maoz tárgyal az Orange-dzsal. Mindenféléket megbeszélnek, küldjünk nekik sms-t, áhá, igen, üresen érkezik, pillanat, tartsuk, zene, végül annyit tudtunk meg, hogy ők nem dolgoznak ezzel a készülékkel, nem is árulják vagy árulták egyetlen üzletükben sem, ezért nem tudnak segíteni, hiba a készülékben, cseréljük ki. Maoz izraeli, erre azt válaszolja, ha náluk nem támogatott a telefon használata, nyilván másik telefonos társasághoz kell mennem, akkor viszont neki is, hiszen sokat beszélünk egymással. Ez az, amihez - azt hiszem - itt kell születni és felnőni, olyankor fenyegetőzni is megsértődni, amikor véletlenül sincs igazad, és te is tudod ezt. Mindegy, az ügyfélszolgálatos tesz még egy próbát, beszél még valakivel, mi lehet a teendő, de semmi újat nem tud mondani, mikor visszatér, csak azt, hogy sajnálja, és elnézést kér (mintha lenne neki miért), de nem tudnak mit kezdeni a problémával, és ez a gond alighanem más társaságok esetében is fenn fog állni, ha tudjuk, cseréljük ki a telefont, és egyébként bármi másban szívesen áll a rendelkezésünkre. Köszi, köszi. Maoz felidegeli magát, csapkod kicsit, még negyvenszer elmondja, mekkora hiba volt pont aznap vásárolni, miért, miért, akkor ő holnap visszaviszi, a pofájukba vágja, felgyújtja a boltot stb, hol a blokk? Őszintén, gőzöm nincs, most rendezgettem el a papírokat, számlákat, blokkokat, garancialeveleket, dobtam ki a szemetet, köztük a dobozt, amiben a telefont vettük (és ami egyébként nem ennek a típusnak a doboza volt), ám arra emlékeztem, hogy a doboz üres volt. Csakhogy arra is emlékeztem, hogy a rendezgetés során nem találkoztam a blokkal. Azért persze keresni kezdtem, nekem ne mondja, hogy nem törődöm az üggyel, még az ő táskáját is áttúrtam, mert abban mindenfélét lehet találni, de nem lett meg. Aztán fény gyúlt a fejemben, és felsejlett (sok miért, miért? után), hogy betettem a naptáramba valami papírt (hogy biztosan meglegyen...), talán éppen a blokkot. És lőn. A Maoz tehát dühöngött meg fortyogott még egy darabig, meg azt mondogatta, hogy emiatt most nem tud tanulni, mire visszatartottam magam, és nem vágtam a képébe a 70 fénymásolt oldat, amit helyette olvastam épp. Főzött magának egy kávét (törököt, aminek egyszerűen nem bírom a szagát, az ízét sem, de azt könnyebb megúszni), és leült. Megcsináltuk a háziját, kicsit lehiggadt, akkor elmondtam neki, hogy egyrészt az élet szép, és tök jól állunk, berendeztük a lakást, minden készen áll, megvan az állampolgárságom, megvan az autó, még a kórházba is betelefonált, ahol mondták, hogy ne aggódjak, ha nem kapom meg postán azt a levelet, akkor is fogadnak majd, ez csak formaság, tök hülyeség kiakadni a telefon miatt. Másrészt meg nem bírom elviselni, ha dühös vagy ideges, mert még ha jól tudom is, hogy nem rám, akkor is úgy tűnik, illetve nekem kell végighallgatnom, és pont nem erre volna szükségem. Lezuhanyoztam, ágyba bújtam, ő fél egyig tanult, fájt a hasam, aztán elmúlt, aludtunk, aztán azt álmodtam, hogy szülök, de a baba kb. akkora, mint a tenyerem, és egy húsleves szerű lébe fagyva jön ki, aminek olyan alakja van, mint az egyik kis műanyag edényünknek. A kis kezei el vannak feketedve (naná, ha belefagyott a levesbe...), mire én elkezdek zokogni, a szülésznő meg, hogy ne sírjak, még lehet, hogy minden rendben lesz. Felébredtem, hiperventiláltam, aztán próbáltam racionális magyarázatot találni és megnyugodni. Nem kellett sokáig gondolkoznom, a Maoz meg a macska jól együttműködve lehúzták rólam a takarót, márpedig elég cidri van éjjel, nem csoda, ha azt álmodtam, belém fagyott a gyerek. Maoz kivonult az ágy másik szélére (a takaróval), a macska meg közénk telepedett mintegy rögzítve a takarót (a maga öt kilójával), hogy mozdítani se lehessen. Akkor már kimentem pisilni, kirángattam a macska alól a takarót, bemásztam az ágy közepére, és aludtam tovább. A következő ébredésnél világosodtam meg a tenyérfájdalmaimat illetően. Hajnalban/reggel, mikor a Maoz kelt, még annyi erőm volt, hogy megkérjem, vigye el az OTP levelét feladni (különben nem változtatják meg a telefonszámom, amire az sms-t küldik a tranzakciók jóváhagyásához szükséges kóddal, így nem tudom megemelni a Diákhitelnek havonta küldendő összeget, és megint fenyegetőlevelekkel fognak bombázni), aztán hogy megkérdezzem, tényleg elrakta-e. Persze nem, úgyhogy még jó, hogy megkérdeztem.
Amúgy pedig marhára unalmas itthon. Mindent elrendeztem, ami maradt, azt egyedül nem tudom. Nyomtalanult és Jeeves és Woostert nézek egész nap.
Főznöm kellene, de nem tudom, mit, igazából nem akarok enni, csak kell.

3 megjegyzés:

  1. Én a Jeeves és Woosterből egy részt voltam képes megnézni. Szerintem amit Stephen Fry művel, az Jeeves megcsúfolása. (Igaz, a tíz évvel fiatalabb Hugh Laurie valamennyire kárpótol.)

    VálaszTörlés
  2. Én aránylag kevés Woodhouse-t olvastam életemben, szóval Jeeves-szel a sorozatban találkoztam először, és hidd el, így nagyon élvezetes.
    Nekem az Agatha Christie filmekkel szokott bajom lenni, Poirot-ból csak David Suchet-t, Miss Marple-ből pedig csak Joan Hicksont vagyok hajlandó megnézni. :)

    VálaszTörlés
  3. Én Sherlock Holmesra vagyok még nagyon kényes: Jeremy Brett, vagy senki. Huhh, most látom, hogy ő volt Freddie a My Fair Ladyben. Na ez az, amire magamtól sose jöttem volna rá...

    VálaszTörlés