2011. augusztus 6., szombat

Az én véleményem (a tüntetésről)

CSI-t akartam, élő közvetítést kaptam Tel Avivból
Sajnálom, de egy olyan tüntetést, még ha félmillió ember vonul is az utcára a keretei között, ami azzal kezdődött hetekkel ezelőtt, hogy drága a sajt, nem tudok komolyan venni. Egy tüntetőt, aki mikor megkérdezik, miért ment ki a tüntetésre, azt válaszolja, a gyermekei jövőjéért, mert ugyan neki van háza, autója, semmije sem hiányzik, de drága a benzin, nem tudok komolyan venni. A mellette álló másik tüntetőt, aki ugyanerre a kérdésre annyit tud mondani "én meg vele tartok", szintén nem. Egy szervezőt, aki az ország legdrágább helyeinek egyikén lakik, nem tudok komolyan venni, mikor a társadalmi igazságtalanságról beszél, illetve jelszavakat üvölt a mikrofonba.
Egy percig nem állítom, hogy nincs drágaság és drágulás, hogy a problémák, melyekről beszélnek, nem léteznek, vagy hogy nem problémák. Arról, hogy hogyan és kinek kellene ezt megoldania, hogy megoldható-e, és egyáltalán a nézőpontról, ahonnan szemléljük az egészet, tudnánk vitatkozni.

Kevesebb a kipa, mint a vörös zászló
A vörös zászló korántsem annyira vörös posztó a szemeimnek, mint sokakénak, de azért valamit jelent, azt hiszem. Izraelben számomra azt, hogy a naivitás sem irtható ki az emberekből. Aki vörös zászlót lenget, az nem a jelen keretek között akarja megoldani a problémákat, hanem egy olyan keretet választ, ami világszerte bizonyította és bizonyítja, hogy a problémamegoldás nem az erőssége, és hogy a társadalmi igazságtalanságokat nem felszámolja, hanem lakatot tesz mindazok számára, akik szólni mernek ellene. Könnyen lehet, hogy a vörös zászló közben átértelmezett jelkép lett, míg nem figyeltem, de ha az a bizonyos tömeg az egész nép érdekében vél megszólalni, ne vonultasson fel olyan jelképeket, amikkel egészen biztosan nem tud az egész nép (még csak a nép jó része sem) egyetérteni, azonosulni, sőt, ami már önmagában is képes visszatartani sokakat attól, hogy csatlakozzon. (Ez, mellesleg, nem az én véleményem, egy interjúból vettem.)

Világfájdalomból vonulni
Rendszeresen kritizálom az esti híradó kapcsán azt a hozzáállást, ahogy az árakat, a fizetéseket megítélik. Bezzeg az USA-ban! Bezzeg Európában! (Jó esetben legalább hozzáteszik, Nyugat-) Aztán, mikor a közoktatásról van szó: Bezzeg például Magyarországon ingyen van! Megkérdeztem, miért kell fizetni az iskolában Izraelben, az oktatásért? Nem, de a könyvekért meg a kirándulásokért meg az egyenruháért! (Elnézést, ez Magyarországon sincs ingyen, én legalábbis mindig fizettem...) Csak tudnám, mikor a fizetésekkel volt a baj, miért nem Magyarország volt a példa... Vagy mikor arról, hogy hány ilyen fizetésből lehet négyszobás lakást venni. Mert akkor az elégedetlen izraeli kénytelen lenne magába szállni, és azt mondani, nem is olyan rossz nekünk. Könnyen lehet, hogy az én hozzáállásom sem ideális, nem kell megvárni, amíg olyan rossz lesz a helyzet, talán prevenciós megfontolásból vonulnak már most. Ugyanakkor miért is pontosan? Lakásprobléma, világi/szekuláris (hiloni, na) (!) oktatás problémája, Gilad Shalit, drága benzin, drága sajt (a repülőjegyért nem panaszkodnak, hál' Isten, azt mindenki megengedheti magának) stb. Mindennel baj van! Természetesen mindenért a kormány felelős. Bibi bácsi, tessék nekünk házat építeni, Bibi bácsi, tessék befolyásolni a világgazdasági folyamatokat! Nekem még személyim sincs (rejtély, ha olyan élhetetlen ország ez sötét jövővel, miért küzdök érte ennyit mégis, mikor van jó kis tejjel-mézzel folyó Kárpát-medence), így aztán a konkrét politikai állásfoglalással is várok, úgy is mint pro vagy kontra Netanyahu, de az elvárás, hogy most azonnal oldjon meg mindent, röhejes, akárhogy is nézem.

By the way
Én vallásos vagyok, ugye. Ezért vannak dolgok, amik piszkálják a csőröm. Azért mert alapvetően hiszem, hogy igaz, ha am Iszrael megtartana két Shabatot, eljönne a Messiás. (Ez sem az én véleményem, ilyeneket nem találok ki, az ilyeneket csak elhiszem.)
Azt mondja a lány, ti, akik az otthonaitokban ültök, várunk rátok! Erre én azt mondom, csak ő nem hallhatta, mert ide nem jött ki a tv, hogy én meg álló Szombat őrá vártam, csak nem jött, pedig sehova nem mozdultam a lakásból. Kivonul az elégedetlen (főként) fiatalság sátorozni a Dizengoffra meg az Óváros falaihoz meg Mevasseretben az út mellé (az is még a legszegényebbek lakhelye, Mevasseret...), hogy felhívja a figyelmet magára és a problémára, de ki vonul közülük majd sátorba Szukkotkor? Ti, akik az otthonaitokban ültök... Mi, akik az otthonainkban ülünk, éppen csak túl vagyunk a Havdalán, és elmosogattuk az edényeket. Ha megfeszülök, se értem volna oda politikusok fotóiról nagyított plakátokat lengetni. Az agyam eldobom attól is, hogy külön kiemeli a "hiloni oktatást". Nem arról van szó, pontosan értem, hogy csak mert nekem a meggyőződésem az, ami, nem dughatom le a Tórát senki torkán. Ugyanakkor nem lehetne, hogy az, aki szót emel a gyereke szekuláris nevelésének érdekében, elgondolkozzon azon, hogy a vallásos embereknek legalább olyan fontos a gyermekük nevelése? Hogy ott (itt) éppúgy vannak problémák? Amíg az oktatás falak közt folyik, a nevelésbe kéretlenül is belead az egész világ, és amíg ő kikéri magának, hogy rátukmálják a vallást, addig eszébe nem jut, hogy kikerülhetetlenül és kivédhetetlenül dugja le ő is a szennyet a vallásosok torkán. Hát megválogathatom én, hogy milyen óriásplakátokat látok a házak falán? Van rajta ruha, nincs rajta ruha... Megválogathatom én, hogy a buszsofőr által bekapcsolt rádióból milyen zene szól?I'd like toplay a little game with you, a little game espesially made for two... (Ami szerintem egy klassz szám, de érdekesen hatott egy harediakkal teli buszon.) Érdekel az bárkit, hogy engem zavar, ha hallom egyik autót a másik után húzni el a házunk előtt Szombaton, vagy az, ha a szomszédban bömböl a zene? (És nem, nem arabok.) Az egész (nyugati) világ a ti kezetekre játszik, a ti ízlésetek szolgálja ki, a ti igényeitek kielégítésére van berendezkedve, mégis veszélyeztetve érzitek magatokat, ha szőrmekalapot láttok? Jó része ennek a "mi"-nek, aki az otthonaiban ül, noha küzd anyagi gondokkal, és szintén drágán veszi a sajtot és a benzint, olyan helyen ül az otthonaiban, ahol hely van bőven, ahol időnként építeni is lehet, de ahová pontosan többek közt a gyermekei jövőjéért aggódó egyébként gondtalan és a saját jövőjéért aggódó, koszos patkánylyukat horribilis összegért bérlő fiatal tüntető szerint nem kéne betenni a lábunkat. Úgyhogy Bibi, amikor malteroslapátot ragadsz, és fejvesztve elrohansz építkezni, jól gondold meg, hol, mert aztán kapsz a fejedre, hogy nem Tel Aviv belvárosában húztál fel egy lakóparkot! Bár a tévedésed csak a fele ország írja majd plakátokra (és az egész világ), az otthonaiban ülő "mi", egy része legalábbis, megköszönné.

A kertben, a fáról szüreteljük a pénzt
Mindehhez, ahogy mindenhez, pénz kell. Amúgy ez végképp olyan dolog, amihez nem értek, de: Azt mondja az IcikNemtomki a színpadon a mikrofonba, hogy egy szebb jövőért jöttek tüntetni, és egy olyan kormányért, ami jobban és többet törődik a népével. Nos, én nem sokat keringtem a világ nem túl sok országában, de ha valamit tényleg nem lehet elmondani az izraeli parlamentről, az az, hogy nem törődik az állampolgáraival. Sokszor elgondolkodtam már azon, hogy a fenébe nem megy csődbe egy olyan, a térképen légypiszoknyi állam, amely legalább egy évig támogatja (nem írom, hogy eltartja, mert azért az valóban túlzás lenne, de majdnem) a frissen alijázottakat, 10 hónap intenzív nyelvi kurzust biztosít számukra, kirándulásokat szervez stb. Egy olyan állam, amely a Taglit Birthright keretében ezreket fuvaroz körbe az országban, helyezi el őket szállodákban, eteti, itatja (mintha volna édesanyja) őket, csak azért, mert azok zsidó származásúak, és esetleg egy részük majd a kiránduláson megszerzett élményektől és ismeretektől indíttatva vagy megerősítve alijázni fog (hogy újabb súlyos összegekbe kerüljön az államnak, így persze az adózóknak). Ugyanettől az államtól - mert mostoha a sors - én még semmit nem kaptam, a betérők időnként más tészta. De tényleg? Mennyit fizetek az ulpán giyurért, ahol hetente háromszor elég színvonalas órákat tartanak? Egy büdös vasat se, ez az igazság.
Ebből a pénzből lehetne házat építeni. De csak úgy nem lesz több pénz, azt valahonnan el kell venni.

Hát ez az én véleményem, amihez egyébként még csak nincs is joga mindenkinek, de leírom, mert kikívánkozik. Csak úgy átfutott a fejemen az alatt a két és félóra alatt, amíg a közvetítést kellett néznem (mert aki izraelivel házasodik, az készüljön fel rá, hogy minden egyes hülye híradót és közvetítést meg kell néznie, nem érdekes, ha ugyanazt ismételgetik is ugyanazon képek újbóli és újbóli lejátszása közben).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése