2010. november 14., vasárnap

Erev chet kislev

Most, hogy másodszor is megvacsoráztam, már elég energiát érzek magamban ahhoz, hogy írjak. Vagy hogy bármi mást csináljak a félájultan heverésen kívül. Valaki kitalálhatná, hogyan lehet nagyon gyorsan lebontani a lerakódott zsírt (hájat), és nyerni belőle energiát, ami tanuláshoz, takarításhoz, vagy - ami még jobb - sportoláshoz vezetne, amivel persze újabb energiát nyernénk és zsírt égetnénk el. Türelmesen várok erre a találmányra. Viszont tényleg szükségem volt a második rántott húsra is, tekintve, hogy egyedül vagyok, a Maoz leltározik a hülye munkahelyén, és minden okom megvan rá, hogy ne számítsak se tortára, se gyertyára, mikor hazaér. Pedig épp húsz perc múlva lesz huszonhat éve, hogy a kicsi Judit megszületett. Héber naptár szerint persze. Amúgy kiszámoltam, és a 38. szülinapomon egybe fog esni a héber és a civil dátum. Majd bulizunk.
Holnap lesz az első "órám", ahol egy arra érdemes és abban gyakorlott hölgy beavat a zsidó családi élet titkaiba és szabályaiba, ha esetleg nem lennék eléggé kiművelve. Aztán elmegyünk gyűrűt venni. Ketten megyünk, én választok, a Maoz fizet, ez lesz a felállás. Hogy ruhám honnan és mikor lesz, azt még nem tudom. Főleg a "mikor?" okoz gondot. Nincs időm, nincs időm, egy perc időm sincs. Nem mintha már meglenne a pontos dátum, pedig jól jönne, ha meghívókat akarunk küldeni...
Még tizenkét perc. Iszom az egészségemre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése